2010. június 11., péntek

Első vizsgálatok - második felvonás :)

Megkerestem a neten, hogy hol találom a védőnőmet. Még szerencse, hogy utcanév szerint megtalálható, hogy kihez tartozunk, így megtudtam, hogy hová kell mennem. De csak pénteken van tanácsadás, akkor várnom kell 1 hetet. Sebaj, addig keresek nőgyógyászt :)
Az összes barátnőmet, ismerősömet végig kérdeztem. Nagyon aranyosak voltak, mindenki megadta az orvosa számát, és persze mindenki esküdött rá, hogy milyen rendes és jó doki :) Nagyon köszönöm lányok, ez akkor rengeteg erőt adott. Sajnos a sok-sok szám közül elég kevés bizonyult hasznosnak. Ez azért volt, mert addigra már tudtam, hogy azt szeretném, ha az orvos is a közelben lenne és a kórház is, amiben dolgozik. Sőt, igazából ki is néztem két szimpatikus kórházat. Az egyik az Uzsoki utcai kórház, a másik pedig a volt MÁV (most ÁEK). Pedig volt néhány nagyon szimpatikus orvos, akihez szívesen elmentem volna, csak hát a kórház is fontos volt. Ha már egyszer váltok, akkor legyek maximalista :). És persze megint kiderült, hogy túlbonyolítom az életemet. Dunakeszin van egy szimpatikus orvos, aki az ÁEK-ban vezeti a szüléseket. Anyu találta, nem is értem miért nem ezzel kezdtük :) Megpróbáltam utána olvasni a neten. Nem találtam rengeteg dolgot, de ami volt az mind pozitív volt. Hogy körültekintő és alapos. Nekem ennyi elég is volt, kaptam is időpontot 2 héttel későbbre.
Jött a péntek, elszaladtam a védőnőhöz. Izgultam, hogy milyen lesz. Elvégre ő az, aki a legtöbbet tud segíteni. Tanácsot ad, bármilyen kérdéssel kapcsolatban segít, ő fog kijárni hozzánk. Szerencsémre nagyon szimpatikus volt. Meg is beszéltünk egy időpontot a következő hétre. És megerősítette, hogy el kell mennem a háziorvoshoz, mert ő adja a laborbeutalókat.
Akkor irány a háziorvos. Háziorvost váltottam, mikor Dunakeszire költöztünk. Háziorvoshoz nem járok gyakran, de ha kell, akkor gyorsan. És ő nem nőgyógyász, sokkal kevésbé fáj a váltás :). Persze, hogy ne legyen túl egyszerű, nem Dunakeszin volt, hanem Káposztásmegyeren. Oka elég egyszerű. Budapestre jártam gimnáziumba és egyetemre. BKV-val sokkal egyszerűbb volt eljutnom Budapesten bárhová óra előtt vagy után, mint Dunakeszin gyalog. Szerencsére nem voltak sokan a rendelésen. Fél perc alatt végeztünk. Annyit megbeszéltünk még, hogy ha megvannak az eredmények, akkor egyszer szaladjak be délután még rendelési idő előtt és megcsinálják helyben az EKG-t is (merthogy az is kell). Jó.
Akkor irány labor. Dunakeszi labor, mert mióta dolgozom, és van autó, azóta a közelebbi labor a preferált :)Ott kiderült, hogy nem jól van kiállítva a beutaló, mert két vizsgálatot külön beutalóra kellett volna rakni. Így most nem szúrnak meg, mert majd inkább egyszerre mindent.
Akkor vissza a háziorvoshoz. Az meg kiakad, hogy én Dunakesziről miért járok Káposztásmegyerre, és kiállít egy ugyanolyan beutalót :(. Nincs erőm vitatkozni vele.
Két lehetőségem van. Vagy elmegyek Újpestre a laborba, vagy háziorvost váltok. Megnézem a neten az újpesti labort. Elég elkeserítő. Azt írják az újpesti labor túl van terhelve, mert más kerületekből és a környező városokból (Dunakeszi, Göd, Fót stb.) is idejárnak az emberek. Mindig sokat kell várni, stb. Hát ez nem tetszik, tekintve hogy Dunakeszin, amikor voltam alig volt sor, plusz a kismamák soron kívül bemehetnek. Akkor marad a háziorvos váltás. Ez már nem volt annyira egyszerű, mert itt nem találtam meg a neten, hogy a mi utcánk melyik orvoshoz tartozik. Kinéztem egy szimpatikusan hangzó nevet (és persze olyat, aki ugyanott rendel, mint ahol a védőnői tanácsadó is van) és elmentem hozzá. Elég sokat kellett várnom, majdnem lekéstem az időpontomat a védőnőnél emiatt. A doktornő közölte, hogy nem hozzá tartozom, át kell mennem egy másik rendelőbe. De szerencsém van, mert ma épp délelőtt van rendelés, még oda is érek. Hát legyen, csak kár, hogy két helyre kell járnom. De hát nem lehet minden tökéletes.
Átszaladtam a védőnőhöz. Még szimpatikusabb volt, mint azelőtt. Kaptam egy kis csomagot, benne újsággal meg kis könyvvel meg kuponnal. Kitöltöttük a kiskönyvet. A nőgyógyászom helyett elmondta ő, hogy mit kell tennem. Hogy a laborvizsgálatokat a 12. hétig el kell végezni. Jó lenne, hogy amikor a 12. hét környékén megyek a háziorvoshoz, a nőgyógyászhoz meg hozzá, akkorra már meglegyenek. Rákérdezett a cicára. Teljesen kiakadt, hogy az orvosom le akart beszélni a toxoplazma vizsgálatról. Persze, mert az nem olcsó. (Ja, a Down-kór szűrést meg úgyis én fizettem volna). Mondta, hogy ha megyek a háziorvoshoz, akkor írassam fel vele ezt is. Elmondta, hogy nem ehetek nyers húst, nyers tojást, ha kertben vagy virágládákkal dolgozom, akkor lehetőleg kesztyűben tegyem - ez mind a toxoplazma miatt. És persze kerüljem a macskákat. Kérdezte vannak-e tüneteim. Viszonylag szerencsésnek érzem magam, mert egy kis émelygésen kívül nem voltak más tüneteim. A mellfeszülésem addigra elmúlt (előtte elég fájdalmas volt azért). Megmértük a vérnyomásomat. Elég magas volt (136/87), de mondta, hogy ez a terhesség elején normális, majd visszaáll. Megmértük a súlyomat, csak hogy tudjuk mennyit fogok felszedni :). És kérte, hogy ezentúl minden találkozásunkra hozzak vizeletet, mert majd tesztelünk. Hogy van-e benne fehérje vagy vér, ami aggodalomra adhat okot.
Még gyorsan átszaladtam a háziorvoshoz, Szerencsére nem volt ott senki. Azonnal két beutalót kaptam a laborba :), és minden további nélkül rákerült a toxoplazma is. Sőt, azt mondta a doktornő, hogy még kicsivel több vizsgálatot is kért, mint ami szükséges lenne, de csak azért mert először vagyok nála, és ő szeret mindent látni. Ő is szimpatikus volt.
A hét végére elfáradtam. Szerencsére a következő héten csak egy labor vizsgálatom van, meg az új nőgyógyász. Addig pihenek :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése